Tóth Attila: ÁlommanóLopva oson, fut az ágyon,
a szépen vetett nyoszolyákon.
Hogy ne vedd észre halkan lépdel,
azt fürkészi merre nézel.
Nagy zsák a vállán,
úgy áll a párnán.
Ott áll türelmesen várva,
így telik az éjszakája....
A teljes vers olvasásához kattintson a fenti linkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése