2011. május 23., hétfő

C S I P I C S U P I M A C S K A


C S I P I C S U P I M A C S K A


Doromb Marci macska volt a javából! Bajszosnak bajszos, karmosnak karmos, kandúrnak úr. Ám gőgös is volt, fõképpen arra, hogy ő a Nagy Varázsló egyetlen cicamicája.


Kedvelte a varázsló Doromb Marcit, csak azt a szokását nem, hogy felugrált vagy fel-felmászott az íróasztalra. Ott egy cica akaratlanul is kárt tehet az iratokban, meg miegymásban, és így lesz az íróasztal síró asztal, azaz inkább a gazdája bánatos kedvű. Meg is mondta ezt a varázsló a cicának kerek-perec,

még tréfás versben is: ...


A teljes mese olvasásához kattintson a fenti linkre.

2011. május 21., szombat

Akik megirigyelték a medvét


Akik megirigyelték a medvét


(0 db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!) Volt egy erdőszéli házikó, melyet körüldalolt száz rigó. No, lehet, hogy nem éppen száz, hanem csak kilencvenkilenc... nehéz dolog ám a rigószámolás!


Abban a házikóban éldegélt Takarékos Pista, csinos és kedves feleségével, Julcsival. Dolgozgattak, foldozgattak. Jöttek az őszi esők, majd pedig a tél is megmutatta hideg nagylábujját. Így szólt a férjéhez Julcsi:

- Hej, de jó volna, ha mi is átaludhatnánk a telet, mint a medve! A két disznó már ott van a kamrában, szalonna, sonka, kolbász, hurka formájában. Ha átaludnánk a telet, megmaradna a tele kamra, egészen tavaszig. No és nem kellene bajlódnom a fűtéssel, neked meg fahordással, hólapátolással...



A teljes mese olvasásához kattintson a fenti linkre.

2011. május 18., szerda

A szerencsekutyus


A szerencsekutyus


Élt Öhömböhöm faluban egy gazdag, de nagyon fukar, másokat inkább kihasználó, mint segítő ember, Ühümbühüm Pál. Utóbbi kicsit fura név, elismerem, de ha így hívták, hát így hívták.


Bement ez a Pál a városba, ott is egy vendéglőbe, kért két sült halat, leöblítette három pohár veres borocskával, de fizetni nem akaródzott neki, egyre csak vakaródzott, himgetett, hümgetett, azon töprengett miként úszhatná meg a már benne úszkáló halak, meg a borocska árának kifizetését.


Odakutyagolt asztalához egy igen helyes, kedves tekintetű, fekete-fehér foltos, pöttömnyi kutyácska. A vendéglősnek megtetszett a kutya, azt hitte, hogy Pálé. Pál észrevette ezt és mindjárt nagy történetbe kezdett arról, hogy micsoda szerencsekutya ez, el nem adná semmi kincsért, annyi jót, hasznot hozott neki már eddig is.
..


A teljes mese olvasásához kattintson a fenti linkre.

2011. május 8., vasárnap

Esős mondókák


Esős mondókák


Csepp, csepp, csepereg
- villan, csattan, megered;
Zápor függöny zuhatag
- fut a felhő, süt a nap.
Jött, ment - jót esett:
fűnek, fának jól esett...


A teljes tartalom olvasásához kattintson a fenti linkre.

2011. május 3., kedd

A kíváncsi borsószemek


A kíváncsi borsószemek

Az egyik házban szegény özvegyasszony lakott hat kisgyermekével és nem csillapodó szívfájdalmával: férjét örökre elvette tőle a háború. A másik házban viszont gazdag, de végtelenül fukar parasztember élt, vele egykutya feleségével, és igen rossz, macskanyúzó fiacskájával. Egy reggelen így panaszkodott férjének a gazdag ember felesége:


- Igen sok borsónk termett. Ki kellene fejteni, de egyedül nem győzöm. Ha meg hívok valakit e munkára, segítségül, ebédet is kér, meg pénzt is...


A teljes mese olvasásához kattintson a fenti linkre.